​Az energetikai tanúsítás nem csupán egy számítás, és annak alapján készült dokumentum, hanem adott esetben (és kötelező elemként) rövid,  tájékoztató jellegű javaslatot is tartalmaz Megrendelő számára, egy korszerűbb, energetikailag kedvezőbb lakás, lakóház, egyéb rendeltetésű épület kialakítása  érdekében. 
Ezen túlmenően igény szerint, meglévő vagy leendő ingatlanával kapcsolatban összehasonlító javaslattételi dokumentáció összeállítását is vállalom. Ez lényegében bemutatja, hogy az adott állapothoz képest milyen megoldások jöhetnek szóba az energia hatékonyság fokozására fűtés, használati melegvíz készítés, hűtés , stb,.. területén.

A tanúsítás/ javaslat tételi dokumentáció elkészültének alapvető lépései a következők: 
​- Kapcsolat felvétel elérhetőségeim valamelyikén.
​- Időpont egyeztetés után minden esetben helyszíni felmérés.
​- A helyszíni felmérés amennyiben a szükséges dokumentumok rendelkezésre állnak lényegében a szükséges épület- és rendszer fotózásából, dokumentumok egyeztetéséből, és átvételéből áll. E tevékenység kb 30-40 perc. 
​- A hivatalos és hiteles tanúsítvány (vagy javaslat tételi dokumentáció) elkészítése, átadása Megrendelő részére, alapesetben elektronikus úton.

​Amennyiben a szükséges dokumentumok nem állnak rendelkezésre, úgy elengedhetetlen a részletes felmérés (az épület jellemző méreteinek felvétele, állapot vizsgálat, mely a határoló felületekre vonatkozik, épületgépészeti rendszerek, berendezések felmérése) , mely az épület nagyságától függően 1-2 óra.

Az épület energetikai jellemzőit a 176/2008. (VI. 30.) Korm rendelet előírásai szerint – amennyiben nem rendelkezik hatályos energetikai tanúsítvánnyal – tanúsítani kell :
– új épület építése;
– meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy bérbeadása
– 500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami
tulajdonú közhasználatú épület esetén.

A 176/2008. (VI. 30.) Korm rendelet hatálya nem terjed ki:
– az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű
épületre;
– az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára
használt épületre (pl.: nyaraló);
– a legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy
sátorszerkezetre;
– hitéleti célra használt épületre;
– a nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági,
logisztikai és ipari épületre és épületrészre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési
rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb
ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre;
– műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából
származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb,
mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több, mint húszszoros légcsere szükséges,
illetve alakul ki.